Gyulladásos panaszok (folyás, gombásodás, chlamydia szűrés) kivizsgálása és kezelése
A női nemi szervek fertőzései gyakoriak, sokszor komoly panaszokat okoznak, esetenként komolyabb szövődményekkel járhatnak. Bár a nőgyógyásznál való megjelenés leggyakoribb okai, a sokszor nem specifikus tünetek alapján felismerésük nem mindig könnyű, gyakran újra kialakulnak, és a kezelésük sem mindig egyszerű.
Néhány tény:
1) A hüvelyben - normális esetben is - több mint 30 féle különböző baktérium él, ezeket elpusztítani nem szükséges, sőt nem is szabad
2) A hüvelyi fertőzések alapvetően kétféle módon jöhetnek léte:
- a saját hüvelyflóra megváltozása, vagy
- külső kórokozók (főleg szexuális úton történő) bekerülése révén.
3) Gyulladásra hajlamosító tényezők:
- Menstruáció, szexuális élet (ugyanis az egyébként savas vegyhatású hüvelyt lúgosítják)
- Cukorbetegség
- Antibiotikum-szedés
- Gyakori partnercsere, több egyidejű partner
4) A fertőzések közül néhány a partnerben is okozhat tüneteket és panaszt
Tünetek
- Állandó, fehérneműn foltot hagyó folyás
- Szeméremtesti duzzanat, égő érzés, viszketés
- Fájdalmas szexuális élet
- Esetenként kellemetlen szag.
Diagnózis
A diagnózis felállítása nőgyógyász szakorvos feladata. A hüvelyhám megtekintése segít annak eldöntésében, hogy milyen kórokozó (baktériumok, Trichomonas, gomba) áll a fertőzés hátterében, és a kezelés is a kórókozó szerint történik. A hüvely normálisan is magas baktérium tartalma miatt a hüvelyváladékból végzett tenyésztéses vizsgálat értelmetlen és felesleges, amit gyakorta követ a legtöbbször indokolatlan antibiotikus kezelés.
Gyulladások fajtái
1) Baktériumok által okozott gyulladás
Szinte kizárólag ivarérett korban, illetve szexuális életet élőkben fordul elő. Oka a hüvely normális baktérium flórájának eltűnése, ezzel párhuzamosan ún. anaerob baktériumok elszaporodása. Nem tartozik a valódi nemi betegségek közé, a partnerben nem szokott panaszt okozni. Ugyanakkor sokkal gyakoribb a szexuális partnereiket gyakorta váltogató, ill. egyszerre több szexuális kapcsolatot tartó nőkben. Gyakrabban fordul elő méhen belüli fogamzásgátlót viselőkben, dohányosokban, alkoholistákban. Kialakulására hajlamosít minden olyan hatás, amely a normálisan savas hüvelyi pH-t lúgos irányba tolja (menstruáció, a hüvelybe kerülő lúgos vegyhatású ondó), ill. a normál hüvelybaktériumok pusztulását okozó antibiotikus kezelés. Jellegzetes tünetei a bűzös, különösen közösülés és menstruáció után halszagú, nagyobb mennyiségű, szeméremrésben megjelenő fehéres-szürkés váladék, kevésbé jellemző a viszketés, égés, fájdalom.
Chlamydia okozta gyulladás:
Speciális, szexuális úton terjedő, a méhnyakban élősködő baktérium. Hordozása gyakran tünetmentes, a szokványos lokális hüvelykezelésre nem gyógyuló bő, sárgás-fehéres váladékozás hívhatja fel rá a figyelmet. Jelentőségét az adja, hogy 1) a fertőzés nagyon gyakori, 2) kezeletlen esetben késői szövődményeket: meddőséget, vetélést és koraszülést okozhat. A diagnózist a nőgyógyászati vizsgálat, ill. a méhnyakból végzett tenyésztés adja, ez az ún. Chlamydia-szűrés.
2) Trichomonas által okozott gyulladás
A leggyakoribb nemi betegség. A Trichomonas nevű véglény okozza; gyakori a tünetmentes hordozás. Tünetei közül jellegzetes a bő, zöldes, habos, kellemetlen szagú folyás, a szeméremtesti viszketés, égés, és fájdalom.
3) Gombák által okozott gyulladás
Okozója leggyakrabban a Candida nevű gomba. Leginkább az ivarérett kor betegsége. A közhiedelemmel ellentétben az esetek nagy részében nem szexuális-, uszoda-, vagy WC-fertőzésekről, hanem a hüvelyben meglapuló és tünetet nem okozó gombák elszaporodásáról, vagy a végbél felőli fertőzésről van szó. A hüvelygombák elszaporodására hajlamosító tényezők: antibiotikus kezelés, cukorbetegség, terhesség, szűk farmer és műszálas fehérnemű viselése. Kínzó tüneteket okoz: fehér, túrós-csapadékos, esetenként bő, tejszerű, hígabb folyás, általában kellemetlen szag nélkül. Igen jellemző az erős viszketés és az égő érzés.
4) Vírusok által okozott gyulladás
A herpeszvírus okozta gyulladás szeméremtesti duzzanattal, viszkető, majd fájdalmassá váló hólyagokkal jár.
A humán papillómavírus (röviden: HPV) általában nem okoz tüneteket, a jelentősége az, hogy bizonyos törzsei szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában. Szexuális úton terjed; a nők nagy része élete során találkozik a vírussal. Sokkal gyakoribb azokban, akik szexuális partnereiket gyakran váltogatják, ill. egyszerre több partnerük van. A vírus jelenlétére a nőgyógyászati rákszűrés kapcsán levett citológiai kenet vizsgálata hívja fel a figyelmet. Ahogyan az egyéb vírusbetegségek esetében sem, a kezelés nem megoldott. Létezik a HPV bizonyos törzsei ellen védőoltás, de fontos tudni, hogy 1) az oltás csak olyan törzsek ellen véd, amellyel még nem találkozott a női szervezet, 2) csak 9 és 26 év közötti nőknek adható, 3) a már kialakult vírusfertőzést nem szünteti meg, tehát nem gyógyít, és 4) méhnyakrák nemcsak a HPV okozta fertőzés, hanem más okokból is kialakulhat.
Kezelés
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szeméremtesti és hüvelygyulladás bármilyen tünetének jelentkezésekor nőgyógyászhoz kell fordulni. Helytelen szokás, hogy a nők orvosi diagnózis nélkül recept nélkül kapható kenőcsökkel, különböző füvekből készült ülőfürdőkkel, és más praktikákkal önmagukat próbálják kezelni, mert ez a gyulladások idültté válását, gyakori kiújulását, később pedig súlyosabb szövődmények kialakulását is okozhatja. A nem megfelelően kezelt hüvelygyulladás szövődményei közül elsősorban a kismedencei (petefészek) gyulladások, a méhen kívüli terhesség kialakulásának veszélye, valamint a meddőség emelhetők ki, terhesség alatt pedig gyakoribb az idő előtti burokrepedés, a vetélés és koraszülés, szülés után a gyermekágyi láz.
Nőgyógyászati vizsgálat dönti el, hogy milyen kórokozó okozta a fertőzést, és ennek megfelelően mi legyen a gyógyszeres kezelés. Vitatott kérdés a partner kezelésének szükségessége. Trichomonas okozta fertőzés esetén mindenképpen szükséges a partner(ek) kezelése is; bakteriális és gombás fertőzés esetén ez vitatott, de különösen makacs vagy kiújuló fertőzések esetében javasolható.